Ez meg mi gondoltam.
Kopp,kopp
-Bejöhetek?-Bejöhetsz.-mondtam egy ásítás közepette.
-Szia te álomszuszék.-Na mi van mit akarsz.-Á anyu küldött,hogy keltselek fel ,de amúgy....-mondta.
-Mi?-kérdeztem majd a következő pillanatban egy párna csapódott az arcomnak.
-Hát ez!!!-Kiáltotta majd kispurizott az ajtón.
-Ezt még visszakapod Te!!!-kiáltottam utána.Most ,hogy felkeltett nincs mit tenni felöltözöm.A ruhás szekrényhez mentem.
mit is vegyek fel!- gondoltam.Á megvan.Egy fekete pántos toppot vettem elő hozzá egy rövid farmert lábbelinek meg egy fekete magassarkú szandált.
-Tökéletes!-majd ezzel a mondattal a fürdő felé vettem az irányt.
Úgy döntöttem hogy feltűzöm a hajam majd az elől hagyott tincseket begöndörítem haj vasalóval.
Miután ezzel kész voltam lerohantam a lépcsőn és a konyha felé vettem az irányt.
-sziasztok!-Á szia kicsim!-mondta anya.-mi a reggeli?-kérdeztem.
-Tükör tojás és szalonna.
-Á apu kedvence.Mi lesz ma?
-Miért mi lenne.-jött be apu az ajtón.
-Hát a kedvenced van.Csak nem elfelejtettél valami fontosat apa?
-Hmmm.Szerintem nem felejtettem el semmit-mondta majd rákacsintott.
Majd ezután a beszélgetés után leültem enni.Miután reggeliztem elindultam az ajtó felé.
-Hová mész?-kérdezte anyu.
-Csak sétálni.-mondtam majd ő bólintott ,hogy rendben van.
Végre szabad vagyok!!!Most ,hogy nyár van így tanulnom sem kell.De hova is menjek....Megvan
a part felé vettem az irányt.Imádtam ott lenni olyan nyugtató.La Push a kedvenc helyeim egyike volt.
Úgy fél órán Keresztül gyalogoltam majd megláttam a partot a maga szépségében.
Elindultam a víz felé majd levettem a szandálomat és beleléptem a vízbe.Kellemesen hűs volt mivel ma kivételesenmeleg volt.Megmostam az arcom és ezután kimentem a partra.Leültem a homokba és csodáltam a part szépségét.
Ekkor hangos kiáltásokra és egy csobbanásra lettem figyelmes.Hát ez meg mi lehet.A sziklák felé pillantottam és láttam pár alakot akik a vízbe ugranak.Szikla ugrok gondoltam.
A pár fickó a part felé úszott.Ráadásul pont felém.Ezek kik lehetnek eddig nem láttam őket erre.
A fiúk között most már kivettem egy lány alakját is.Ezek az itt élő indiánok lehetnek.
Mivel már régóta eljöttem úgy döntöttem hazafelé veszem az irányt de most az erdei ösvényen Keresztül.
Ráadásul nem nagyon volt kedvem velük sem összefutni így arra mentem.
Nagyon jó volt az árnyék amit a fák adtak és itt kellemesen hűs volt a levegő.Csak mentem előre egyenesen az ösvényt követve amikor meghallatom egy reccsenést.
Megálltam és vártam ,hogy ha egy állat volt akkor már biztos elmenekült.
Mentem tovább amikor egy elágazáshoz értem.Mindkettő jó volt mert az erdőből kivezetett de az egyik hosszabb a másik a rövidebb.
Csak melyik melyik.Gondolkodni kezdtem majd mivel nem volt más ötletem jobbra vettem az irányt.
Már vagy fél órája gyalogoltam ,de még mindig nem értem ki az erdőből.Úgy látszik a hosszabb útra tértem le.Na de sebaj majd csak ennek az útnak is vége szakad.
Megint egy reccsenésre lettem figyelmes.Olyan volt mintha valami ,vagy valaki követne.De szerintem csak paranoiás lettem.
Hisz ki járna itt az erdő közepén délután 2-kor ilyenkor mindenki otthon vagy a munkában van.
-Max csak én!-mondta valaki a hátam mögött.
Nem mertem megfordulni.Féltem.Nem tudtam megmagyarázni miért ,de elfogott a félelem.
-Na mi van cica nem fordulsz meg.Látni akarom az arcocskádat!-Mondta majd nevetni kezdett.
-Ki vagy?-kérdeztem miközben megfordultam.Próbáltam bátornak tűnni.
-Ááá nem félsz?-kérdezte!-Van benned spiritusz kislány.De én pont ezt szeretem!Jézusom ennek a Fiúnak piros a szeme.Ez ,hogy lehet!
-Mivan kislány mi olyan érdekes?-mondta kovácsian.-Csak nem a szemem.
-De ha tudni akarod a szemed a furcsa.És még mindig nem tudom ki vagy!
-Jaj bocsáss meg még a nevemet sem mondtam meg!Derek vagyok.-mondta majd meghajolt.
Tisztára mintha egy hercegnőhöz beszélne azok előtt kel meghajolni.
-És mi a te neved?-kérdezte.
-Engem Alissiának hívnak.És mit keresel épp az erdő közepén ilyenkor?
-Ja épp valami ennivaló után néztem.
-Ennivaló???Itt az erdő közepén?
-Igen és szerintem már meg is találtam.
Ennek a fele se tréfa.gondoltam.Komolynak tűnik amit mondott.De itt nincs semmilyen ennivaló.Várjunk csak én viszont itt vagyok!
De nem hinném ,hogy kannibál.De akkor ,hogy értette.
-Min gondolkozol ennyit Aranyom.
Ekkor rájöttem!!Engem akar.Rohanni kezdtem.
-Nem menekülsz meg.-Mondta majd egy szempillantás alatt előttem termett.
-Hagyj békén-kiáltottam rá.
-Mégis miért hagyjalak békén hisz te vagy az ebédem.-mondta kuncogva.
Menekülni akartam ,de lefogott.
-Na na na nem mész te sehova.De mivel ilyen kitartó vagy átváltoztatlak!
-Mit csinálsz?
-Majd meglátod.-mondta és egyre közelebb hajolt a nyakamhoz.Én próbáltam kibontakozni a szorításából de nem sikerült nagyon erős volt.
A szája elérte a nyakamat.Belém-harapott.Hirtelen felfigyelt valamire.
-A francba már megint ezek a korcsok!-mondta-Majd még találkozunk kedvesem!
Elengedett majd a következő pillanatban el is tűnt.Arról amerre nézett hatalmas farkasok rohantak felém.
Szédülni kezdtem.Hatalmas fájdalmaim lettek.A földre rogytam és sikítani lett volna kedvem.
De amennyi erőm maradt felálltam és elindultam az ösvényen.A farkasok közül 2 engem figyelt.
Már alig álltam a lábamon ,de tudtam ,hogy el kell jutnom haza.De ki hinné el ,hogy egy ember megharapott!Dilisnek néznének.
Lehet ,hogy megőrültem?Nem nem akkor nem lennének Fájdalmaim.
A hátam mögött megjelentek emberek.
-Ott van-mondta az egyik.
-Jól vagy?-kérdezte a mellette álló fiú.
Feléjük fordultam az utolsó erőmből.Furcsák voltak.Szépek és csillogtak a fényben.Na jó most-már hallucinálok is.Ez kész őrület.
-Szerintem ülj le amíg még tudsz-mondta a szőke hajú lány.
-Ne légy ilyen undok Rosalie.-mondta a Szőke férfi majd elindult felém.
Én hátrálni kezdtem.Nem akartam ,hogy lássa a harapást a nyakamon amit szerencsére a hajam eltakart.
-Nyugodj meg Orvos vagyok!-mondta majd még-egy lépést tett felém.-Nem lesz semmi baj.
-Szerintem sokkot kapott.-mondta a Másik fiú.
-Lehetséges.-mondta a szőke férfi.
Ekkor kész voltam.Szóval már sokkot kaptam.Na persze akkor már szerintem nem itt állnék.
-Hagyatok engem békén!.mondtam.-Olyaok vagytok mint ő.Tűnjetek innen.
-Carsliste ha nem cselekszünk hamarosan akkor át fog változni.-mondta a fekete hajú lány.
-Tudom ,de ha nem enged magához akkor nem tudok rajta segíteni.
-Segíts Magadon-mondtam majd rohanni kezdtem ahogy csak tudtam.A Fájdalom egyre erősebb lett ,de küzdöttem ellene.
Ekkor a farkasok megjelentek előttem.Ez kész káosz.Most-már ezek sem hagynak nyugtot nekem.
Hirtelen le kelt ,hogy üljek nem maradt semmi erőm.Leültem és próbáltam nem sikítani.
A férfi ekkor odalépett hozzám.Már nem volt erőm ellenkezni se.Kezdett minden elhalványulni.
Már alig éreztem valamimet.Mintha valami méreg lenne bennem.Mint amikor megharapott egy kígyó még Miami-ben.Akkor majdnem meghaltam.
De ez más.Ez jobban fáj.Eközben a Carsliste nevű engem vizsgált.Épp el akarta venni a hajamat a nyakamról ,de én lefogtam a kezét.
-Ne nyúlj hozzá.-mondtam de a kezem elgyengült így simán elvette a hajamat és meglátta a harapást.
-Igen megharapta-mondta majd rám nézett-Semmi baj nyugodj meg el fog múlni a fájdalom Ígérem.
-Na persze....- és itt elsötétült minden.
