Saját bloglista

2010. augusztus 29., vasárnap

3.rész: Fájdalmas Sötétség.

Alissia szemszöge....

Még aznap este bejelentettük Cassandra eltűnését,de már egy hónap telt el és semmi.
A Rendőrök feladták és halottnak nyilvánították őt.Még temetés is volt.Persze üres koporsóval.
Még belegondolni is szörnyű volt.Csak ültem és vártam tétlenül ,hogy jöjjön haza.De nem jött.
Azóta nem jártam kint.A szobámban ülök mint mindig....A Gondolataim is csak Cassie körül jártak.
-Kicsim felhoztam az ebédedet.Kérlek engedj be.-Mondta anyu mint minden nap már egy hónapja.
Még egy pszichológust is elhívott hozzánk ,hogy vizsgáljon meg.Annyit állapított meg ,hogy a sok hatására
még a beszédet is elfelejtettem.Így igaz nem beszéltem senkivel.Nem is fogok.Szörnyű érzésem van ,de nemtudom miért.A nyakamon lévő seb még néha sajgott ,de csak időként.Ekkor anyám megint szólt.
-Itt hagyom az ajtó előtt majd edd meg.-majd ezután hallottam a lépteit távolodni az ajtómtól.
Mintha nagyon éhes lennék.Csak azért eszem ,hogy ne haljak éhen.Megváltoztam.Lefogytam a hajam
összegubancolódott,szemem vérvörös volt a sok sírástól,Már az is csoda volt az orvosok szerint ,hogy élek.
De csakis azért éltem mert tudtam Cassie él.Én várok rá ez a fontos és nem érdekel ,hogy akár életem végéig így
kell rá várnom én megteszem.

Cassie szemszöge....

Már egy hónapja vagyok vámpír.Nem rossz ,de azért jobb volt embernek.Alissia-val.
Még most is látom tisztán magam előtt mosolyától ragyogó arcát.De nem mehetek el hozzá akármennyire is fáj.
Aro úrhoz vagyok kötve ha törik ha szakad vele maradok.Ez a kötelességem.De azért hiányzik az én kis hugicám.
Kopp.kopp,kopp.Ki a franc kopogtat elegem van ha Felix az letépem a fejét mindig ezzel szórakozik.
-Igen?
-Aro úr hívat téged.
-Jól-van jól van Alec ,de ne siettess már.
-Én siettetlek?Na jó ezt még visszakapod!Ott találkozunk.mondta majd a párnát ami eddig a kezében volt hozzám vágta.
-Nyavalyás!!!Még számolunk.Te!!!
Elrohant.Idegesítő fráter ,de meg kell hagyni aranyos.Felkeltem az ágyról és felöltöztem.Majd felvettem a köpenyt.És elindultam a terem felé.
Amikor odaértem Aro mosolyogni kezdett.
-Á itt-vagy akkor minden rendben.Lenne egy küldetésem számodra.A Küldetés helyszíne Forks.
Amint meghallottam Forks-t azonnal felkaptam a fejem.
-És mi lenne a feladat.Arra kószál egy 3 vámpírból álló csapat az a dolgod ,hogy likvidáld őket amíg nem okoznak még nagyobb gondot.
-Értettem.mondtam majd meghajoltam és Kimentem.
Végre láthatom Alica-t olyan boldog vagyok.
Megyek is készülődni.....

Alissia szemszöge.....

Még mindig a szobámban kuksolok a nap nagyon süt így behúztam a sötétítőt Gyűlölök mindent ami boldog.Tőlem elvették a Legfontosabbat
és azt nem kárpótolja semmi.Anyu cipőjének koppanása szakít félbe a gondolkozásban.
-Kicsim gyere ki azonnal mert ha nem szolok apudnak ,hogy törje be az ajtót!Tudod ,hogy megteszi!
Elindultam az ajtó felé és kinyitottam.Anya ott állt az arca megkönnyebbülnek látszott de Látszott rajta ,hogy Félt engem.-Kicsim Jézusom ,hogy nézel ki azonnal eszel valamit és Lezuhanyozol.
Elindult és én követtem a konyhába.Megettem amit elém rakott és elmentem fürödni.Mikor kés voltam ruhát húztam és kimentem a hátsó ajtón és az erdő
felé vettem az irányt.Rég jártam kint.Már leesett a hó.Hideg volt de nem nagyon érdekelt.Az ösvényre tértem ahol megtámadtak.Ez egy kis tisztásra vezetett.Nagyon szép olt ráadásul a hó miatt szemkáprésztató.Leültem egy köre és néztem a tájat.Gyönyörű volt és csendes.Túl csendes.A következő pillanatban megjelent mellettem 3 vámpír.Már megint miért akarják ennyire a vérem.Nem akartam harcolni ellenük hisz felesleges erőfeszítés lenne.
Ráadásul a halál kellemes lesz.Főleg nekem most hogy ma betöltöm a 16-ot.Talán jobb is így nekem.
-Mi-van kislány nem menekülsz!Talán meg akarsz halni azon könnyen segíthetek neked.
Felkapott és a nyakam felé hajolt.Éreztem a leheletét a nyakamon.Egyre közelebb hajolt.Már csak pár centi........

Cassie szemszöge.....

Érzem a 3 vámpír illatát ,de van ott még valaki....Alica.Azonnal oda kell mennem.Nem hagyhatom ,hogy megöljék.Pont időben érkeztem a nyakába akart harapni.Lekaptam róla és a fához vágtam!
-Alica menekülj.-mondtam.

Alissia szemszöge.....
Már épp a harapásnál tartott amikor hirtelen valaki lerángatta rólam majd a fához csapta.
Nem hittem a szememnek.Cassandra volt.Csak vámpír volt és nem ember.De ez nem érdekelt elindultam felé.Meg
akartam érinteni ,hogy nem csak hallucinálok.Ekkor megszólalt.
-Alica menekülj-mondtaÉn nem akartam nem bírtam mintha valami lefogott volna mozdulni se bírtam.
-Nem bírok megmozdulni.-Kiáltottam.
-A francba.mondta.Majd a 2 férfinek ugrott.A 3-ik aki eddig csak figyelt felém jött.
-Nyugi kislány hamar vége-van nem fog fájni.
-Menj a francba-köptem felé a szavakat.
Felém hajolt ,de nem féltem tudtam Cassie itt van velem és ez a fontos számomra.
Ekkor hirtelen a testem minden zugán fájdalom lett úrrá.Mi történik velem.-gondoltam.
Elsötétült hirtelen miden ,de a fájdalom megmaradt pedig nem harapott meg.

Cassie szemszöge......

Mikor végeztem a 2-ik vámpírral a 3-iknak ugrottam és letéptem a fejét majd felgyújtottam őket az erőmmel.
Alica hirtelen elájult.Sejtetem miért.Elérkezett az idő.Hogy a Hercegnő visszatérjen közénk.
A Jóslat is megmondta.Ha a White család 1 sarja nem a Hercegnő akkor a 2 lány az aki az igazi Vámpírok sarja.
Ez a jóslat arról szolt ,hogy mi a White család örököltük az 1 Vámpír génjeit ami azt jelenti hogy az 1 átváltoztatott vámpírok már nem az igazi vámpírok voltak csupán a másolatuk,hasonmásuk.De egy nap eljön az igazi aki a 16 születésnapján újra visszatér hozzánk.
Ez a jóslat a további részét senki nem tudja.Azt sem milyen képességekkel bír sem semmi mást róla.
Felkaptam és elindultam a kis kunyhó felé ahol már 2-3 napja laktam.Hamar odaértem és lerakta az ágyra ami itt volt.
Majd elindultam vadászni.Tudtam ,hogy még van időm rá míg felébred így elindultam Port Angelesbe.

Alissia szemszöge......

Olyan mintha lebegnék ,s egy hang szólít. "Hercegnő,hercegnő" Ki az a hercegnő na jó valaki biztos beszélget mellettem míg én el vagyok ájulva a ez szuper.
Fáradt vagyok ,de a fájdalmak elmúltak és remélem így is marad.Kinyiottam a szemem ,de nem volt mellette senki ez furcsa pedig tuti ,hogy valaki az előbb beszélt.
Minden másképp néz ki és rengeteg hangot hallok.Na ne nem lehetek vámpír hisz nem harapott meg.Na jó gondolkodjunk.Odamentem a tükörhöz ami a falon volt.
Ha vámpír lennék akkor már a szemem vörös lenne.És a bőröm hófehér, és vérre éheznék.De egyik sem majdnem úgy nézek ki mint mindig.Ekkor suhogó hangot hallottam és éreztem ,hogy valakik közelednek.
De kik?..................

2010. augusztus 24., kedd

2 rész: A Lehetetlen Csaj!

Hangos Pittyegést hallok.Ez mi lehet talán meghaltam?Nem nem hiszem akkor nem hallanák pittyegést.Hát akkor meg mi-van most meghaltam vagy nem.Ha Megmozdulok talán rájövők.Ez fáj szóval nem haltam meg.De akkor Kórházban vagyok.Na ne akkor inkább a halál gyűlölöm a kórházi kosztot!Kinyitom a szemem.Minden halvány és világos.
-Felébredt.Ez az a szőke pasi hangja az erdőből.Na ne betartotta az ígéretét.Akkor fogok egy kést és leszúrom magam csak ne legyen igaza.De nem lehet igaza hisz mindenem sajog már az ,hogy mozgatom a fejem egy csodával határos ,hogy nem síkítok fel.És még érzem a fájdalmat amit Derek okozott.Nem nyertél kisöreg-gondoltam közben a szőke pasira.
-Jól vagy?-kérdezte.Felé-fordulok.Nincs egyedül.Már kezdem kivenni az alakokat.Az ott a fekete hajú lány az erdőből.-Igen azt hiszem remekül vagyok leszámítva azt ,hogy mindjárt sikoltozni fogok.
-Értem!Akkor kapsz még egy kis fájdalomcsillapítót.Majd egy tű felé nyúlt.
-Nehogy a közelembe hozd azt az izét mert menten kirohanok.Tűfóbiám van okoska.
-Jólvan nyugi akkor vedd be ezt a tablettát.Megpróbáltam felülni de lehetetlen volt mert egy kis mozdulat is hatalmas erőfeszítésembe került.Hát még ,hogy felüljek ,na az kész öngyilkosságnak bizonyulna!-Szerintem nem fog menni nem tudok megmozdulni se nemhogy felülni.
Ekkor odajött hozzám és felsegített.Bevettem a gyógyszert hát nem volt kellemes íze azt elhihetitek nekem.
-Na most pedig pihenj kicsit.-mondta Carsliste.
-Mintha lenne más választásom!-mondtam majd az oldalamra fordultam.Még éreztem gyengén a fájdalmat de talán az volt ami álomba ringatott.
Mikor Felébredtem már sötét volt.Az ajtó előtt valakik beszélgettek.
-Carslite most akkor átalakul vagy nem.Hisz a méreg már akkor biztos elérte a szívét.-mondta az egyik Carslite-nak-Nem tudom Rosalie.A méreg eltűnt a szervezetből.Én sem értem miért.Különös ,de megeshet hogy immúnis rá.
-Na nemár az nem lehet.-Akkor szerinted mi történt Rosalie a méreg nem hagyja el nyomtalanul senki testét.
Ekkor csatlakozott egy 3-ik.
-ez a Csaj totálisan lehetetlen egy nőszemély.De én bírom.És lassan ő is át fog változni de nem most.Ja és még valami most akar kilógni az ablakon.
Ezt honnan tudja hisz nem is láthatja hogy mit csinálok.Gyorsan el kell tűnnöm innen.Elegem van!Majd kiugrottam az ablakon,és az erdő felé vettem az irányt Rohantam és rohantam.
Beljebb kerültem az erdőbe.Már nem tudtam hol vagyok így leültem egy fatörzsre.Fájt a lábam és a fejem.Úgy látszik kezd elmúlni a fájdalomcsillapító hatása.Ez nem valami kellemes-gondoltam.Fáradt voltam így a fa tövébe feküdtem majd elaludtam.
Amikor Felébredtem ők áltak előttem.
-Ti kik vagytok?
-Szia én Jackob vagyok.Ők itt Paul,Embry,,Seht,Sam,Quil,Jared!Mit keresel errefelé ilyen későn?
-Hát nem is tudom eltévedtem legalábbis azt hiszem.
Ekkor nevetni kezdtek.
-Jól van gyere velünk elviszünk Carlilehoz ő biztos tudja ,hogy hol laksz.
-Oda nem megyek-mondtam majd hátrálni kezdtem.
-Ne vigyetek vissza!!!Nem akarom.Rohanni kezdtem.
-Várj-mondták mindannyian.
Megáltam és visszanéztem.Ők odajöttek hozzám.
-Nyugi akkor nem megyünk oda.Mond meg hol laksz és elviszünk.
-az erdő szélénél lévő 2 emeletes házban.
-Ja azt tudjuk hol van gyere velünk.Akkor te vagy az ujj lakó igaz.
-Igen én meg a családom.4-en lakunk ott.
Úgy fél órát kutyagoltunk mire hazaértem.Az erdő szélén még elköszöntek tőlem.
Én nevetve visszaköszöntem és megköszöntem a segítséget.
Beléptem az ajtón.Anyu a fotelban űlt.
-Sya kicsim.Merre jártál?
-Szia anya csak...az egyik barátnőmnél.-Már van barátnőd hisz csak nemrég vettük a házat.Ó kicsim én olyan büszke vagyok rád.Na de menj aludni mert holnap jön
a Magántanárod.
Ó tényleg el is felejtettem.
-És Cassie hol van?
-Nem tudom elment megkeresni téged azóta n4em jött haza.
Az nem lehet éjszaka van kint az erdőben....Remélem jól van......
Cassie szemszöge...

Sötét van.
-Alica Merre vagy!!!!-kiáltoztam.Ne szórakozz gyere már elő.
Ekkor valami megmozdult az egyik bokor mögött.
-Alica te vagy az?Ne szórakozz gyere ár elő!!!!
Az a Valaki kijött a bokor mögül.Majd megszólalt-Szia sajnálom nem én vagyok Alica Viszont te most Velem jössz!
Ezután hirtelen eltűnt a szemem elől majd a fülembe suttogta:
-Jó Éjt!!!
Ekkor elsötétült minden........

2010. július 11., vasárnap

1.Fejezett: A Kezdett!!

Kopp,kopp,kopp.
Ez meg mi gondoltam.
Kopp,kopp
-Bejöhetek?-Bejöhetsz.-mondtam egy ásítás közepette.
-Szia te álomszuszék.-Na mi van mit akarsz.-Á anyu küldött,hogy keltselek fel ,de amúgy....-mondta.
-Mi?-kérdeztem majd a következő pillanatban egy párna csapódott az arcomnak.
-Hát ez!!!-Kiáltotta majd kispurizott az ajtón.
-Ezt még visszakapod Te!!!-kiáltottam utána.Most ,hogy felkeltett nincs mit tenni felöltözöm.A ruhás szekrényhez mentem.
mit is vegyek fel!- gondoltam.Á megvan.Egy fekete pántos toppot vettem elő hozzá egy rövid farmert lábbelinek meg egy fekete magassarkú szandált.
-Tökéletes!-majd ezzel a mondattal a fürdő felé vettem az irányt.
Úgy döntöttem hogy feltűzöm a hajam majd az elől hagyott tincseket begöndörítem haj vasalóval.
Miután ezzel kész voltam lerohantam a lépcsőn és a konyha felé vettem az irányt.
-sziasztok!-Á szia kicsim!-mondta anya.-mi a reggeli?-kérdeztem.
-Tükör tojás és szalonna.
-Á apu kedvence.Mi lesz ma?
-Miért mi lenne.-jött be apu az ajtón.
-Hát a kedvenced van.Csak nem elfelejtettél valami fontosat apa?
-Hmmm.Szerintem nem felejtettem el semmit-mondta majd rákacsintott.
Majd ezután a beszélgetés után leültem enni.Miután reggeliztem elindultam az ajtó felé.
-Hová mész?-kérdezte anyu.
-Csak sétálni.-mondtam majd ő bólintott ,hogy rendben van.
Végre szabad vagyok!!!Most ,hogy nyár van így tanulnom sem kell.De hova is menjek....Megvan
a part felé vettem az irányt.Imádtam ott lenni olyan nyugtató.La Push a kedvenc helyeim egyike volt.
Úgy fél órán Keresztül gyalogoltam majd megláttam a partot a maga szépségében.
Elindultam a víz felé majd levettem a szandálomat és beleléptem a vízbe.Kellemesen hűs volt mivel ma kivételesen
meleg volt.Megmostam az arcom és ezután kimentem a partra.Leültem a homokba és csodáltam a part szépségét.
Ekkor hangos kiáltásokra és egy csobbanásra lettem figyelmes.Hát ez meg mi lehet.A sziklák felé pillantottam és láttam pár alakot akik a vízbe ugranak.Szikla ugrok gondoltam.
A pár fickó a part felé úszott.Ráadásul pont felém.Ezek kik lehetnek eddig nem láttam őket erre.
A fiúk között most már kivettem egy lány alakját is.Ezek az itt élő indiánok lehetnek.
Mivel már régóta eljöttem úgy döntöttem hazafelé veszem az irányt de most az erdei ösvényen Keresztül.
Ráadásul nem nagyon volt kedvem velük sem összefutni így arra mentem.
Nagyon jó volt az árnyék amit a fák adtak és itt kellemesen hűs volt a levegő.
Csak mentem előre egyenesen az ösvényt követve amikor meghallatom egy reccsenést.
Megálltam és vártam ,hogy ha egy állat volt akkor már biztos elmenekült.
Mentem tovább amikor egy elágazáshoz értem.Mindkettő jó volt mert az erdőből kivezetett de az egyik hosszabb a másik a rövidebb.
Csak melyik melyik.Gondolkodni kezdtem majd mivel nem volt más ötletem jobbra vettem az irányt.
Már vagy fél órája gyalogoltam ,de még mindig nem értem ki az erdőből.Úgy látszik a hosszabb útra tértem le.Na de sebaj majd csak ennek az útnak is vége szakad.
Megint egy reccsenésre lettem figyelmes.Olyan volt mintha valami ,vagy valaki követne.De szerintem csak paranoiás lettem.
Hisz ki járna itt az erdő közepén délután 2-kor ilyenkor mindenki otthon vagy a munkában van.
-Max csak én!-mondta valaki a hátam mögött.
Nem mertem megfordulni.Féltem.Nem tudtam megmagyarázni miért ,de elfogott a félelem.
-Na mi van cica nem fordulsz meg.Látni akarom az arcocskádat!-Mondta majd nevetni kezdett.
-Ki vagy?-kérdeztem miközben megfordultam.Próbáltam bátornak tűnni.
-Ááá nem félsz?-kérdezte!-Van benned spiritusz kislány.De én pont ezt szeretem!
Jézusom ennek a Fiúnak piros a szeme.Ez ,hogy lehet!
-Mivan kislány mi olyan érdekes?-mondta kovácsian.-Csak nem a szemem.
-De ha tudni akarod a szemed a furcsa.És még mindig nem tudom ki vagy!
-Jaj bocsáss meg még a nevemet sem mondtam meg!Derek vagyok.-mondta majd meghajolt.
Tisztára mintha egy hercegnőhöz beszélne azok előtt kel meghajolni.
-És mi a te neved?-kérdezte.
-Engem Alissiának hívnak.És mit keresel épp az erdő közepén ilyenkor?
-Ja épp valami ennivaló után néztem.
-Ennivaló???Itt az erdő közepén?
-Igen és szerintem már meg is találtam.
Ennek a fele se tréfa.gondoltam.Komolynak tűnik amit mondott.De itt nincs semmilyen ennivaló.Várjunk csak én viszont itt vagyok!
De nem hinném ,hogy kannibál.De akkor ,hogy értette.
-Min gondolkozol ennyit Aranyom.
Ekkor rájöttem!!Engem akar.Rohanni kezdtem.
-Nem menekülsz meg.-Mondta majd egy szempillantás alatt előttem termett.
-Hagyj békén-kiáltottam rá.
-Mégis miért hagyjalak békén hisz te vagy az ebédem.-mondta kuncogva.
Menekülni akartam ,de lefogott.
-Na na na nem mész te sehova.De mivel ilyen kitartó vagy átváltoztatlak!
-Mit csinálsz?
-Majd meglátod.-mondta és egyre közelebb hajolt a nyakamhoz.Én próbáltam kibontakozni a szorításából de nem sikerült nagyon erős volt.
A szája elérte a nyakamat.Belém-harapott.Hirtelen felfigyelt valamire.
-A francba már megint ezek a korcsok!-mondta-Majd még találkozunk kedvesem!
Elengedett majd a következő pillanatban el is tűnt.Arról amerre nézett hatalmas farkasok rohantak felém.
Szédülni kezdtem.Hatalmas fájdalmaim lettek.A földre rogytam és sikítani lett volna kedvem.
De amennyi erőm maradt felálltam és elindultam az ösvényen.A farkasok közül 2 engem figyelt.
Már alig álltam a lábamon ,de tudtam ,hogy el kell jutnom haza.De ki hinné el ,hogy egy ember megharapott!Dilisnek néznének.
Lehet ,hogy megőrültem?Nem nem akkor nem lennének Fájdalmaim.
A hátam mögött megjelentek emberek.
-Ott van-mondta az egyik.
-Jól vagy?-kérdezte a mellette álló fiú.
Feléjük fordultam az utolsó erőmből.Furcsák voltak.Szépek és csillogtak a fényben.Na jó most-már hallucinálok is.Ez kész őrület.
-Szerintem ülj le amíg még tudsz-mondta a szőke hajú lány.
-Ne légy ilyen undok Rosalie.-mondta a Szőke férfi majd elindult felém.
Én hátrálni kezdtem.Nem akartam ,hogy lássa a harapást a nyakamon amit szerencsére a hajam eltakart.
-Nyugodj meg Orvos vagyok!-mondta majd még-egy lépést tett felém.-Nem lesz semmi baj.
-Szerintem sokkot kapott.-mondta a Másik fiú.
-Lehetséges.-mondta a szőke férfi.
Ekkor kész voltam.Szóval már sokkot kaptam.Na persze akkor már szerintem nem itt állnék.
-Hagyatok engem békén!.mondtam.-Olyaok vagytok mint ő.Tűnjetek innen.
-Carsliste ha nem cselekszünk hamarosan akkor át fog változni.-mondta a fekete hajú lány.
-Tudom ,de ha nem enged magához akkor nem tudok rajta segíteni.
-Segíts Magadon-mondtam majd rohanni kezdtem ahogy csak tudtam.A Fájdalom egyre erősebb lett ,de küzdöttem ellene.
Ekkor a farkasok megjelentek előttem.Ez kész káosz.Most-már ezek sem hagynak nyugtot nekem.
Hirtelen le kelt ,hogy üljek nem maradt semmi erőm.Leültem és próbáltam nem sikítani.
A férfi ekkor odalépett hozzám.Már nem volt erőm ellenkezni se.Kezdett minden elhalványulni.
Már alig éreztem valamimet.Mintha valami méreg lenne bennem.Mint amikor megharapott egy kígyó még Miami-ben.Akkor majdnem meghaltam.
De ez más.Ez jobban fáj.Eközben a Carsliste nevű engem vizsgált.Épp el akarta venni a hajamat a nyakamról ,de én lefogtam a kezét.
-Ne nyúlj hozzá.-mondtam de a kezem elgyengült így simán elvette a hajamat és meglátta a harapást.
-Igen megharapta-mondta majd rám nézett-Semmi baj nyugodj meg el fog múlni a fájdalom Ígérem.
-Na persze....- és itt elsötétült minden.

2010. július 10., szombat

A Bevezető!

Syasztok Engem Alissia White-nak hívnak ,de becézettek nyugodtan Alica-nak azt jobban szeretem!Most elmesélem nektek a történetem mely igen változatos ,de én pont így szeretem.
Forks mellet lakunk úgy 20 percre egy 3 emeletes házban:Szeretünk itt lakni bár kicsit rossz errefelé az időjárás ,de már kezdünk hozzászokni hisz már fél éve ,hogy itt lakunk.Miami-ból költöztünk ide Félévkor ,de nekem magán tanárom van így nem volt a sulival sem gondom.
Most megmutatom a házunkat Belülről:Az Előszoba:

A Folyosó:
A Konyha:

Az Étkező:
A Szülők Hálószobája:A Szülők Fürdője:A Tesóm Szobája:
A Tesóm Fürdője:
Az Én Szobám:
A Fürdőszobám:Vendégszoba:
Ez lenne a mi házunk:)Kicsit puccos de mi így szeretjük (látszik ,hogy Miami-ból jöttünk)
A legjobb az egészben a szabad tér s a rengeteg titok melyre fény derül!!!De erről majd Később.